Nemzetközi és hazai példák

 

Számos ország a CO2 kibocsátás csökkentésére nemzeti programokat indított el:

 

Franciaország: 2011. július 1-től a Termékek Környezeti Nyilatkozata (Environmental Product Declaration) nemzeti szintű tesztelése folyik. A teszt a termékek környezeti hatásának felmérését és a fogyasztó fele való közlési lehetőségét tartalmazza. A tesztre 230 vállalkozás jelentkezett be, ebből 168 került kiválasztásra. A tesztben résztvevő termékek egyharmada élelmiszer. 2008-ban az ADEME és az AFNOR a karbonlábnyom meghatározására saját eljárást és termék kategória szabályt dolgozott ki. További információ www.developpement-durable.gouv.fr oldalon.

 

Németország:1978 óta az ökobarát termékek és szolgáltatások minőségét az ISO 14024 szerint kialakított Blue Angel szabvány határozza meg. Jelenleg kb. 11.500 termék viseli a Blue Angel logót. 2008-ban a Német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium a Blue Angel kategóriát klímavédelmi oldallal szélesítette ki, amely értelmében a Blue Angel tartalmazza a karbonlábnyom meghatározást is. 2012-re kb. 100 klímabarát termék kategóriát alakítanak ki. Számításaik szerint, ha a háztartásokban ökocimkével rendelkező termékeket használnának, az elektromos áram megtakarítások elérnék a 30 – 40%-t. További információ a www.blauer-engel.de/en/index.php oldalon.

 

Svédország: 2007-ben indult a biotermékek promóciójáért felelős KRAV  és a termelő gazdák tulajdonában levő termékminősítéssel foglalkozó Svenskt Sigill között a klímabarát élelmiszerek minősítési program. Jelenleg a programban több nagy élelmiszervállalkozás is részt vesz, mint a Milko és Lantmännen. A program célja olyan minősítés kidolgozása, amely képes csökkenteni az élelmiszertermelés okozta negatív klímahatást, és amely erősíti a termelők versenyképességét. Annak érdekében, hogy segítsék a fogyasztókat a klímabarát élelmiszerek választásában, számos felmérést végeztek. A felmérések szerint négy fogyasztóból három szívesen választ alacsony ÜHG kibocsátással rendelkező élelmiszert és minden második hajlandó többet fizetni érte. A Svenskt Sigill lehetővé teszi a gazdák részére a minősített termékeik logóval való jelölését. Jelenleg több mint 60 termék rendelkezik Svenskt Sigill logóval. További információ www.klimatmarkningen.se/in-english oldalon.

 

Olaszország: a legnagyobb környezetvédelmi szervezet a Legambiente vezetésével került kivitelezésre a Per il Clima projekt, amely keretében kidolgozták a termékek és/vagy szolgáltatások ÜHG kibocsátását ismertető önkéntesen alkalmazható logót is. A kibocsátások értékelését az Ambiente Italia kutató –fejlesztő intézet végzi. További információ a www.viviconstile.org oldalon.

 

Kanada: a Quebec-i kormányzat a termékek karbonlábnyomának jelölésére indított mintaprojektet az egyetemek közötti együttműködést támogató kutató központtal közösen. A kidolgozáshoz a GHG protokollt alkalmazták. A projekt keretében különböző termékkategória szabályokat fognak összehasonlítani. A kapott eredmények függvényében javaslatokat tesznek a termékkategória szabályok kidolgozására. A projekt során az ellenőrzést a Bureau de normalisation du Québec (BNQ) végzi el. További információ a www.empreintecarbonequebec.org oldalon.

 

Japán: 2008. júliusában fogadták el a “Tevékenységi Terv az Alacsony Karbonkibácsátással Rendező Társadalom Megvalósítására”, amely szerint az ISO 14040, ISO 14044 és ISO 14025 felhasználásával elkezdték a karbonlábnyom program kidolgozását. Az egyéves próbaidőszak után 2009-ben hároméves programot indították el (FY2009-FY2011). A programban 73 Termék Kategória Szabályt fogalmaztak meg több, mint 460 terméket elemeztek, kb. 100 vállalkozás forgalmazott karbonlábnyom címkével ellátott terméket, az adatbázisban több mint 1200 adatot regisztráltak és kidolgozták az ellenőrzési eljárást is. A JEMAI (Japan Environmental Management Association for Industry) szervezet kidolgozta a karbonlábnyom kommunikációs programot. További információ a http://www.cfp-japan.jp/english/ oldalon.

 

Dél-Korea: 2009 februárjában a Korea Environmental Industry and Technology Institute (KEITI) bevezette a karbonlábnyom címkézést, amelyet több mint 360 terméknél és szolgáltatásnál alkalmaztak már. Az elemzést a Guidelines for Carbon Footprint of Products szerint végzik. 2010-ben megalkották a Low Carbon Green Growth jogszabályt, amely arra kötelezi az államot, hogy a GDP min. 2%-át az alacsony CO2 kibocsátással rendelkező termékekre és fogyasztásra fordítsa. További információ az www.edp.or.kr/carbon/english/list/list.asp oldalon.

 

Új-Zéland: a karbonlábnyom stratégia kidolgozását 2007-ben kezdték el. A kezdeményezés célja a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium és a magánszektor közötti együttműködés erősítése. Az együttműködés során több esettanulmány és ágazat specifikus jelentés született, így a tejágazatban, gyümölcstermesztésben és húságazatban. További információ a http://www.maf.govt.nz/environment-natural-resources/climate-change/greenhouse-gas-footprinting-strategy.aspx oldalon.

 

Nigéria: a Lagos Állami Környezetvédelmi Hivatal (LASEPA) a Környezetvédelmi Minisztériummal együtt 2010-ben dolgozta ki a karbonlábnyom jelentési rendszert, amely által több mint 5000 gyártó és kereskedő vállalkozás kibocsátását ellenőrzi. A vállalkozások kötelesek az ÜHG kibocsátásaikat jelenteni a lagosi kormányhivatal által fenntartott nyilvántartóba. A karbonlábnyom nyilvántartási és kezelési rendszer zöld hálózata tartalmazza az ÜHG kibocsátások adatbázisát és a környezeti kezelési rendszert. A rendszer keretében a fogyasztók részére három karbonlábnyom logót dolgoztak ki. További információ a www.lagoscarbonmanagement.org oldalon.

 

Tajvan: jelenleg két logót dolgoztak ki a tajvani termékekre: az egyik többféle termékre használható (kidolgozója a Taiwanese Environmental Protection Administration - EPA), a másik csak elektronikai termékekre (kidolgozója a The Taiwan Electrical and Electronic Manufacturers Association -TEEMA). A karbonlábnyom meghatározását két lépésben végzik el: elsőként a vállalkozások önkéntesen határozzák meg a termékek/szolgáltatások kibocsátását és a második lépésben kerül sor a kibocsátás csökkentési intézkedések megfogalmazására és végrehajtására. A karbonlábnyom meghatározására a CNS 14040 és CNS 14044 szerint gyakorlati útmutatót dolgoztak ki.


Thaiföld: a karbonlábnyom jelölési rendszer bevezetése 2009-ben indult. Első körben 16 vállalkozás 23 terméke nyerte el a logó használatának jogát, 2012-ben pedig több mint száz vállalkozás 450 terméke. A Thailand GHG Management Organisation, a National Metal and Materials Technology Centre (MTEC) és más szervezetek 2010-ben közösen dolgozták ki a szervezetek karbonlábnyom követelményrendszerét. Ennek feladata, hogy alternatív lehetőségeket mutasson be a fogyasztóknak, vállalkozásoknak és szervezeteknek, amelyek által csökkenthetik az ÜHG kibocsátásukat és növelhetik az ipar versenyképességét. 2011-ben 12 szervezet nyerte el a minősítést. További információ http://thaicarbonlabel.tgo.or.th oldalon.

 

a) nemzetközi cégek példái

  •  Unilever: a cég által forgalmazott tisztítószerek vízlábnyomának 95% -a és az ÜHG kibocsátás 25-70%-a a termékek felhasználásakor történik. A termékstratégiájukban olyan tisztítószerek kidolgozására törekszenek, amelyek ösztönzik a fogyasztót az alacsonyabb hőmérsékletű, kevesebb öblítésre és előmosást nem alkalmazó mosásra.
  • Nestlé: Purina állateledel ágazata az Egyesült Államokban évente kb. 3Mrd alumíniumdobozt használ, ennek kb.15-20% kerül újrahasznosításra. Mivel egy dobos újrahasznosításával egy új dobozhoz viszonyítva kb. 95%-os energia megtakarítást lehet elérni, az ÜHG kibocsátás csökkentése összességében kb. 250.000 tonna.
  • Media-Saturn Group: az energiatakarékos eszközök vásárlásának ösztönzésére kampányt kezdeményezett, amelynek célja tájékoztatni a fogyasztókat, hogy ezen eszközökkel védik a környezetet, ugyanakkor pénzt takarítanak meg,
  • Danone: a joghurt életciklus elemzésekor derült ki, hogy a gyártáshoz használt tej, több mint 50%-al járul hozzá az ÜHG kibocsátáshoz. A tejelő marhák elsősorban a kibocsátott metán által szennyezik a környezetet. A metán 23-szor szennyezőbb, mint a CO2.
  • Tesco: 2009-ben Manchesterben nyitott klímabarát (alacsony karbonkibocsátású) boltot, amelynek egy hasonló 2006-os építéshez viszonyítva, 70%-al kisebb a karbonlábnyoma. Jelenleg több száz fogyasztói terméknek határozták meg a karbonlábnyomát és bevezették a termékcímkézést is.
  • Henkel: az új termékek kifejlesztésekor figyelembe veszik, hogy az európai átlag mosási hőmérséklet 46°C. Ennek 30°C-ra való csökkentésével, a felhasználáskor kb. 50%-os UHG kibocsátás csökkentés érhető el.
  • Reckitt Benckiser: 2007-ben a vállalkozás elindította a „Carbon 20” programot, amelyben vállalják a termékek CO2 kibocsátásának mérését és 2020-ig a 20%-os csökkentést.  

 

b) hazai cégek példái: a hazai cégek leginkább a társadalmi felelősségvállalási jelentéseikben (CSR) tesztnek utalást a termékeik/szolgáltatásaik CO2 kibocsátásának csökkentésére: Dalkia Energia Zrt, Dreher Sörgyárak Zrt., Magyar Posta Zrt, Magyar Telekom Nyrt, OTP Csoport, Siemens Zrt, Tesco Global Áruházak Zrt. További információk a Vállalkozások jó példái menű alatt. 

 

A termékek életciklusa során (nyersanyagbeszerzés, gyártás, logisztika, kiskereskedés, felhasználás, újrahasznosítás) a CO2 kibocsátás változó. A legnagyobb ÜHG csökkentést, a nagy kibocsátási lépésnél lehet elérni. Erre való utalást lásd az ábrán színessel jelölve (forrás: Manchester University)