Lábnyomcsalád
Minden különálló lábnyom indikátornak hiányossága, hogy nem képes összességében megadni a komplex környezeti terhelést. Ezért a mélyebb környezeti elemzések elvégzéséhez javasolt a környezeti lábnyom ( lábnyom család), vagyis a karbonlábnyom, a vízlábnyom és az ökológiai lábnyom együttes alkalmazása.
1) vízlábnyom: olyan indikátor, amely a termék előállításához szükséges friss víz felhasználását mutatja. A termék/szolgáltatás előállítási folyamatban a mutató kidolgozásához nemcsak a közvetett, hanem a közvetlen vízfelhasználást is figyelembe veszik A vízlábnyom kibocsátó források szerint tartalmazza a vízfogyasztás mennyiségét, valamint a források szerinti szennyvízkibocsátást. A vízlábnyom a vízforrás szerint lehet zöld (elsősorban esőből származó és elpárolgott víz), kék víz (a talaj vagy felszíni vizekből származó) és szürke víz, (a kék víz szennyezett formája). A zöld víznek nem minden esetben tulajdonítanak megfelelő jelentőséget. A vízlábnyom meghatározására szabvány is rendelkezésre áll.
Példák a termékek vízlábnyomára (tájékoztató jellegűek):
a) élelmiszerek:
- olajfélék: kukoricaolaj 2600 m3/tonna; gyapotolaj 3800 m3/tonna; szójaolaj 4200 m3/tonna; repceolaj 4300 m3/tonna; pálmaolaj 5000 m3/tonna; napraforgóolaj 6800 m3/tonna; olivaolaj 14500 m3/tonna
- gyümölcsfélék: dinnye 235 m3/tonna; ananász 255 m3/tonna; narancs 560 m3/tonna; banán 790 m3/tonna; alma 820 m3/tonna; őszibarack 910 m3/tonna; körte 920 m3/tonna; sárgabarack 1300 m3/tonna; szilva 2200 m3/tonna; szőlő 2400 m3/tonna;
- alkoholtartalmú italok: sör 300 m3/tonna, bor 870 m3/tonna,
- alkoholmentes italok: paradicsomlé 270 m3/tonna, grapefruitlé 675 m3/tonna, narancslé 1000 m3/tonna, almalé 1100 m3/tonna, ananászlé 1300 m3/tonna, kávé 130 liter/csésze ha 7 gr kávét használunk/ csésze, tea 27 liter/csésze.
- húsfélék: baromfi 4300 m3/tonna, liba 5500 m3/tonna, sertés 6000 m3/tonna, juh 10400 m3/tonna, marha 15400 m3/tonna
b) ipari termékek: póló 2900 l/db, pár bőrcipő 8000 l,
2) ökológiai lábnyom: annak mértékét jelenti, ahogyan az emberi tevékenység képes a természeti adottságokkal, mint a termőföld és a víz gazdálkodni. Azt a termőterületet és vízmennyiséget mutatja, amely az ember fennmaradásához szükséges természetes erőforrás (víz, talaj, biodiverzitás) szükséges. Meghatározásához elsősorban a rendelkezésre álló termőföldet ( hektárban kifejezve) veszik alapul, amelyet az összlakossághoz viszonyítanak.
Felismerve a Föld természeti erőforrásainak végességét, a növekedés (fogyasztás) határait az ökológiai lábnyom kiszámítása a rendelkezésre álló erőforrások és az emberi fogyasztás arányában történik, mint: élelmiszer, lakás, közlekedés és szállítás, fogyasztási javak, illetve szolgáltatások. Minden fogyasztási kategóriára megállapítják, hogy hány hektárra van szükség az igények kielégítésre. Az ökológiai lábnyom meghatározására szabvány áll rendelkezésre.
Példák: az ökológia lábnyom világátlaga 1,8 ha. A számok országonként változnak pl. a legnagyobb az Egyesült Arab Emírség 12 ha, majd következik az Amerikai Egyesült Államok 9,6 ha, Finnországot 7, 6 ha és Kanada 7,2 ha. A legkisebb lábnyommal rendelkező országok Banglades 0,5 ha, Szomália 0,4 ha és Afganisztán 0,1 ha. A legkisebb és legnagyobb lábnyomú országok között majdnem 120-szoros a különbség. Hazánk ökológiai lábnyoma 3,5 ha.
Mivel az ökológiai lábnyom és a karbonlábnyom meghatározásának módszertana eltérő, ezért külön – külön értelmezendőek a fogalmak.
3) környezeti lábnyom: 2013. áprilisában a GHG Protocol szervezetek valamint a GHG Protocol termékek és szolgáltatások szabvány mintájára az EU megjelentette a környzeti lábnyom eljárást, amely 14 környezeti hatástényezőn alapuló elemzést tesz lehetővé. A legfontosabbak a CO2 kibocsátás, az eutrofizáció és a savasodás. Minden elemzés esetén az eljárást a környezeti tényezők, hatások és az igények szerint javasolt elvégezni.