Hírek

 

 

2021. december

 

 

 

2020. február

 

A környezeti lábnyom alkalmazásának fontosságáról szóló kisfilmek elérhetők itt.

 

2019. július 

 

A szektorális PEF és PEFCR kérdések hosszú listája elérhető itt. 

 

2019. február 

 

A PEF-el kapcsolatos gyakori kérdések elérhetők itt.

 

2018. november,

  

A befektetők, vállalkozások és NGO-k részére nyílt kolzultációt szervez a Bizottság. A konzultáció elérhető itt.

 

A körkörös gazdaság részére készített nyílt konzultáció eredményeiről kérdés küldhető Ruben Dekker úrnak a ruben.dekker@ec.europa.eu email címre. 

 

2018. szeptember,

 

A Bizottság PEF szakértők felkérését tette közzé  itt.

 

2018. április

  

Környezeti lábnyom konferenciát szerveztek Brüsszelben. A program elérhető itt. 

 

2017. szeptember 

 

A Bizottság tanulmányt készíttet a környezetvédelmi cimkékről, amely elérhető itt.

 

2016. október

 

Szeptemberben zárult a 11 élelmiszcsoport  2013-2016 időszakra tervezett PEF tesztelése. A legtöbb beérkezett javaslatot a hústermékek és a bor kapta, legkevesebbet pedig a kedvenc állatok takarmánya és a száraztészta termékek. Mint egyetlen magyar résztvevő, a SOLTUB Kft. négy élelmiszer PEF-re adott javaslatot, így a hús, tejtermékek, takarmány és bor.  

 

 

Az FP7 REGIONS program keretében támogatott SCOT ( Smart CO2 Transformation) projekt célja , hogy a CO2 kémiai és biológiai felhasználása terén kidolgozza az európai kutatási és innovációs stratégiát.  A stratégia három területre koncentrál a kémiai anyagok, szintetikus hajtóanyagok előállításár és az ásványosításra. Mindhárom esetben a CO2-t erőforrásként és nem hulladékként vagy kibocsátásként kezelik. A júniusi zárórendezvény keretében elhangzottak szerint, a zöldenergia használata a CO2 polimerekké alakítási folyamatában új üzleti modelek kialakítására ad lehetőséget, illetve a CO2-nak erőforráskénti hasznosítása fontos lépést jelent a körkörös gazdaság kialakításában. További információk elérhetők a http://scotproject.org oldalán.

 

2016. augusztus

 

A Bizottság július 20-án tette közzé az Európa karbonszegény gazdaságra való áttérésének gyorsítása közleményét COM (2016)500 ,amely az energiaunió keretstratégiája által előirányzott intézkedéseket kísérő közlemény. Ez vonatkozik az üvegházhatású gázok tagállamok általi kibocsátásának a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra szóló kötelező éves csökkentésére vonatkozó jogalkotási javaslat, a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatású gáz-kibocsátásnak és -elnyelésének a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről szóló jogalkotási javaslat és az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégiáról szóló jogalkotási javaslat.

További információk olvashatók a http://ec.europa.eu/clima/news/articles/news_2016072001_en.htm oldalon.

 
 

2016. március

 

A Bizottság közzé tette a termékek környezeti lábnyomának meghatározásához szükséges útmutatót http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/pdf/Guidance_products.pdf

 

A talajok szénmegkötő képességének 0,4%-os növelése megoldást jelent a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésére http://agriculture.gouv.fr/sites/minagri/files/4pour1000-gb_nov2015.pdf

 

2016. február 

 

A tavaly Párizsban elfogadott ENSZ megállapodás /COP 21/ öt fontosabb eredménye: a tagoszágok minden öt évben egyeztetik a klímaváltozással kapcsolatos teendőiket, fontos a sérülékeny országok alkalmazkodása, hosszú távú célok megfogalmazása szükségs a zéró kibocsátás elérésére, növelni szükséges az intézkedések átláthatóságát és a fejlődő országok részére pénzügyi eszközök biztosítása szükséges.

 

2015. december

 

Párizsban tanácskoztak a klímaváltozásról. Az elfogadott nyilatkozat elérhető itt http://unfccc.int/resource/docs/2015/cop21/eng/l09.pdf

 

2015. november

 

Az EU környezeti lábnyom tesztelésének eredményeiről szóló előadások (ezen belül az élelmiszereké is) elérhetők a  http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/product_footprint.htm oldalon.

 

A rendezvényről készült videó elérhető a http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/conference_2015_en.htm oldalon.

 

2015. október

 

A termékek és szolgáltatások  EU környezeti lábnyomának tesztelési eredményeiről tartanak megbeszélést november 3-4-én Brüsszelben,

 

http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/conference_2015_en.htm

 

2015. június

 

A klímaváltozással kapcsolatosan a LIFE program keretében a Bizottság négy új pályázati felhívást hírdetett meg. Kb. 57 millió € áll a pályázók rendelkezésére a kibocsátások csökkentése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és információ továbbítás terén. A pályázattal kapcsolatos információk elérhetők a következő link alatt:  http://ec.europa.eu/clima/news/articles/news_2015060101_en.htm

 

2014. október

Az élelmiszer  termékek környezeti lábnyomának  meghatározási folyamatában a végfelhasználási lépés további pontosítást igényel. Ennek érdekében az érintett felek Brüsszelben értekezletet  tartottak. További információ a http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/product_footprint.htm oldalon.

 

Megnyíltak a regisztrációs lehetőségek a PEF technikai bizottságokban való részvételre.  

 

ISO 14046 vízlábnyom szabvány

 

A szabvány a vízlábnyomot olyan eszközként határozza meg, amely által mérhető a vízhasználat környezeti terhelése. A víz sokrétű felhasználása nem teszi lehetővé a hatásoknak csak egy számban való kifejezését. Ezért a szabvány megkülönbözteti a vízhiány lábnyomát (pl. a vízhiány együttható - water scarcity indices, WSI- használatával), a víz hozzáférhetőség lábnyomát és a vízlábnyomot, amely a vízfogyasztás és vízszennyezés (savasodás, eutrofizáció, öko-toxicitás) együttes mutatója.

 

2014. június

 

•  becslések szerint az alacsony karbon-kibocsátással rendelkező EU termék és szolgáltatói piac nagysága 4,2 trillió €. Az EU cégek piaci részesedése 21% (UK Department for Business, Innovations and Skills, 2012),
• 2009-ben a Xerox cég 400 millió USA dollár összegű megtakarítást jelentet, a Zara cég pedig 500 millió €-t, amelyet elsősorban a terméktervezéssel értek el,
• jelenleg, több mint 450 környezetvédelmi címke létezik, (www.ecolabelindex.com),
• vállalati szinten kb. 80 ÜHG jelentési gyakorlatot, eljárást azonosítottak (EU tanulmány, 2010),
• a karbonlábnyom meghatározására 62 ÜHG jelentési gyakorlatot, eljárást azonosítottak (EU tanulmány, 2010),
• az EU lakosságának 26%-a gyakran, 54% -a pedig néha vásárol környezetbarát terméket (Eurobarometer 367, 2013),
• a fogyasztók 39% állítja, hogy a vállalatok környezeti nyilatkozatai nem megfelelőek (GFK, 2011),
• az EU fogyasztok részére a termék minősége és ára után, harmadikként a környezeti hatás a legfontosabb tényező (Eurobarometer, 2013),
• a fogyasztók 48% állítja, hogy a környezeti címkék információi nem pontosak (Eurobarometer, 2013),
• az EU fogyasztóknak csak 6% bízik meg a termelők környezeti nyilatkozatainak állításában, (Eurobarometer, 2009),
• 94 megvizsgált cég 585 különböző környezeti mutatót használt jelentéseiben. A mutatók 22%-át, több mint három vállalat alkalmazta, 55%-át pedig egyszer használták (Journal of Cleaner production, 2012),
• a Carbon Disclosure Project mögött álló befektetők száma 2003-2012 között 35-ről 655-re nőtt, a befektetések pedig 4,5 trillió USA dollárról, 78 trillió USA dollárra nőttek,
• 250 vállalkozás vezetőinek egyharmada azt állítja, hogy nem tud lépést tartani a fogyasztók környezeti elvárásaival, 62% pedig úgy nyilatkozott, hogy a környezetvédelmi beruházásaikat a fogyasztói elvárások generálták (Accenture, 2012),
• a karbon kibocsátás csökkentését célzó tevékenységeknek pozitív megtérülésük van,  ez a tőke megtérülés fölött 8-12%-t jelent. (CDP, Carbon action report, 2013)

 

2014. június

 

A környezeti lábnyom második tesztelési időszakában résztvevő élelmiszertermékek:

• sör, javaslattevő a Brewers of Europe
• kávé, javaslattevő az European Coffee Federation
• tejtermékek, javaslattevő az European Dairy Association
• takarmánytermékek, javaslattevő az European Feed Manufacturers' Federation
• halfélék, javaslattevő a Norwegian Seafood Federation
• hústermékek, javaslattevő az European Livestock and Meat Trades Union
• tésztafélék, javaslattevő az Union of Organisations of Manufacturers of Pasta Products
• palackozott víz, javaslatevő az European Federation of Bottled Waters
• állateledelek,  javaslattevő az European Pet Food Industry Federation
• oliva olaj, javaslattevő CO2 Consulting S.L.
• bor, javaslattevő a Comité Européen des Entreprises Vins

Minden termékcsoportra kidolgozásra kerülnek a termék kategória szabályok (PEFCR). A termékek kiválogatása a  termék piaci részesedése,  a termékpaletta sokszínűsége és a résztvevő ágazatok, környezeti hatása, a terméklánc összetettsége, az életciklus elemzéshez szükséges másodlagos adatok elérhetősége valamint a már létező termékkategória szabályok  vagy hasonló dokumentumok szerint történt.

További információk olavashatók a http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/product_footprint.htm  oldalon.

 

Megjelent a mezőgazdaságban működő szervezetek részére a GHG Protocol (GHG Protocol Agricultural Guidance, Interpreting the Coorporate Accounting and Reporting Standard for the agricultural sector). Elérhető a www.ghgprotocol.org oldalon.

2014. január

 

A zöld termékek egységes EU piacának eszközeként szolgáló környezeti lábnyom (environmental footprint) tesztelésére van lehetőség. A termékek és szolgáltatások rendszere az PEF (Product Environmental Footprint), a szervezetek rendszere az OEF (Organisation Environmental Footprint). Az élelmiszer és takarmány termékek esetében a termék kategória szabályokra lehet javaslatot tenni, illetve részt venni a kategóriaszabályok kidolgozásában. Jelentkezés 2014. március 28-ig a http://ec.europa.eu/environment/eussd/smgp/product_footprint.htm oldalon. 

A termékekre vonatkozó környezeti lábnyom tesztelésének célja:       

• az élelmiszerek és takarmányok termékkategória szabályainak kidolgozása és validálása (Product Environmental Footprint Category Rules – PEFCRs), beleértve a teljesítési benchmarkot/ összehasonlíthatóságot,
• a különböző megfelelési és ellenőrzési rendszerek tesztelése, annak érdekében, hogy megfelelő és hatékony rendszer kerüljön kidolgozásra,
• az érdekelt felek (a rendszerben résztvevő partnerek) között, a különböző üzlettől – üzletig (business-to-business, B2B) és üzlettől - fogyasztóig (business-to-consumer, B2C) folyamatban megfelelő kommunikáció alakuljon ki a környezeti lábnyom (Product Environmental Footprint, PEF) alkalmazásával.
  

Az EU rendszert a GHG Protocol  (GHG Protocol Product Life Cycle Accounting and Reporting Standard és a GHG Protocol Corporate Value Chain ( Scope 3) Accounting and Reporting Standard) alapján valamint további rendszereket figyelembe véve ( ISO 14044, ISO 14067, ILCD kézikönyv, Ecological Footprint, BPX 30-323, PAS 2050:2011) dolgozták ki.

2013. november

 

KÖVET /Lépések  a fenntarthatóság fele 18.évf. 3 szám  SOLTUB Kft. cikke a karbonlábnyom alkalmazásáról Letöltés1 Letőltés2 Letőltés3

 

2013. április

A zöld termékek egységes piacáról szóló közleményt adott ki a Bizottság (Communication on Building the Single Market for Green Products), amely betartása elősegíti az egységes eljárások szerint megállapított és jelentős környezeti előnyökkel rendelkező termékek kereskedelmét. A környezeti lábnyom alkalmazhatóságának három éves tesztelési szakasza következik. Alkalmazása egyenlőre ajánlott. Használatára utalás található a Bizottság "Az erőforrás- hatékony Európa megvalósításának ütemterve " közleményben, COM(2011) 571 végleges.

 

2013. március

 

A Bizottság új intézkedései

 

A Bizottság 2013.április 17-én konferenciát szervez az új nemzetközi klímavédelmi egyezményről.

http://ec.europa.eu/clima/events/0073/index_en.htm

A Bizottság üdvözli a Parlament döntését, hogy elfogadott két új jogszabályt, amelyek lehetővé teszik az ÜHG kibocsátások felügyeletét és jelentését, beleértve a mezőgazdaságot és az erdészetet is. A jogszabályok hamarosan megjelennek a hivatalos közlönyben.

http://ec.europa.eu/clima/news/articles/news_2013031201_en.htm

A Bizottság megjelentette a 2030-ig terjedő klímaváltozással és energiapolitikával kapcsolatos Zöld Könyvet. Hozzászólási lehetőség 2013.július 2-ig van.

http://ec.europa.eu/energy/consultations/20130702_green_paper_2030_en.htm

 

2013. január

 

Kormány klíma

 

Magyarország az összehangolt fellépést támogatja az Európa 2020 stratégia klímapolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A ciprusi soros elnökség programjában kiemelt szerep jut az Európai Alkalmazkodási Stratégia 2013-tól kezdődő végrehajtási időszakára történő együttes felkészülésnek. További információ a www.klima.kormany.hu oldalon.

 

2012. december

 

Mennyire van lemaradva Európa?

 

A brit Carbon Trust éves értekezletet tartott az európai gazdaság zöld növekedésének helyzetéről. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a zöld növekedés terén Európa mennyire van lemaradva a világtól. A felvetett kérdésre a szakértők a következő témák keretén belül keresték a választ: a politikai kohézió hiánya Európában, az Egyesült Államok és Kína helyzete, karbon kibocsátás csökkentési modellek, fogyasztói magatartás, a kutatási és fejlesztési eredmények hasznosítása, energiahatékonyság növelése, szabályozási rendszerek komplexitása. További információ http://www.carbontrust.com/news/2012/12/is-europe-falling-behind-other-world-leaders-in-green-growth

 

2012. september

 

ZIP magazin SOLTUB Kft. cikk a karbonlábnyomról Letöltés Letőltés1

 

2012. augusztus

 

FIGYELŐ (2012/30) SOLTUB Kft. cikk a karbonlábnyomról Letöltés

 

2012. július

 

Dekarbonizációs Útiterv 2050

 

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet keretében megalakult a Nemzeti Alkalmazkodási Központ, amely a „Hazai Dekarbonizációs Útiterv 2050” kidolgozásáért felelős. A dekarbonizációs stratégia kidolgozására négy munkacsoport alakult az egyes ágazatok résztvevőinek képviselőiből, mint az energetika, a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipar

2012. május

Post Kyoto

 

A világ 76 országában több mint 800 szakértőjének véleményét kérték ki arról, hogy hogyan látja klímaváltozással kapcsolatos intézkedések hatását. A megkérdezettek véleménye szerint a gazdasági intézkedések a leghatékonyabb eszközök, az ÜHG adók alkalmazása pedig hatékonyabb mint a CO2 kvóta kereskedelem  Link

 

2012. március

 

Az Európa Unió nyilvános konzultációra bocsátotta a bevezetés előtt álló a szervezetek környezeti lábnyomának  és a termékek környzeti lábnyomának meghatározására vonatkozó tervezetet. A konzultáció a következő oldalon elérhető:

 

http://ec.europa.eu/environment/consultations/sustainable.htm

 

Ugyancsak ezen az oldalon lehet véleményt nyilvánítani a fenntartható termelésről és fogyasztásról.

 

2012. február 

 

A légi közlekedés kibocsátásának szabályozása

 

Februárban került sor arra a két napos nemzetközi részvételű (USA, Japán , Oroszország, India, Kína) megbeszélésre, amelynek témája az EU kibocsátás kereskedelmi szabályozásába (European Trading Scheme, ETS) foglalt légi közlekedés CO2 kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos. A légi szállítás CO2 kibocsátására megoldást kell találni, mivel a globális kibocsátás kb. 3%-át képviseli, amely több, mint az Egyesült Királyság kibocsátása. Ezzel szemben az ágazat a globális GDP-nek csak 0,7%-át adja. Az EU klímafelelős biztosa , Connie Hedegaard, kijelentette, hogy az EU szeretne egy globális megoldást találni a légi közlekedés okozta ÜHG kibocsátások kezelésére. Amennyiben a megállapodás tető alá kerül 2020-ig évente kb. 183 millió tonna CO2 kibocsátást lehet elkerülni.

 

2011.november

 

A jövőben várható a beszállítók karbonkibocsátás szerinti minősítése 

 

Az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a jövőben a multinacionális cégek kb. 50%- a tervezi a beszállítóinak karbonkibocsátás szerinti minősítését. A követelmény bevezetése komoly feladatok elé állíthatja a beszállítókat. A jelenlegi zöld beszerzési láncból a beszállítók kb. 29%-a eshet ki, amennyiben nem tudják teljesíteni a követelményeket illetve nem rendelkeznek megfelelő nyilvántartásokkal. A multinacionális cégek az alacsony karbonkibocsátású termékekért/szolgáltatásokért jutalékot is hajlandók fizetni. A brit és az amerikai beszállítók összehasonlításából kiderült, hogy a brit döntéshozók 56%-a véli úgy, hogy a jövőben a beszállítóit az alacsony karbonkibocsátás teljesítése szerint minősíti, míg az amerikai döntéshozóknak 28 %-a gondolja ugyanezt.

 

Jelenleg a brit multinacionális vállalkozások kb. 93% -a odafigyel a saját (közvetlen) karbonkibocsátására, kb. 40%-a odafigyel a mások (pl. beszállítók) által okozott (közvetett) kibocsátásokra, 42%-a nem veszi figyelembe a beszállítók kibocsátásait, és a következő egy évben sem fogja megtenni, valamint további kb. 42%-a nem veszi figyelembe a beszállítók kibocsátásait, és a következő két-három évben sem fogja megtenni.

 

A minősített zöld beszállítók jutalmazására a felvásárló cégek jelentős juttatásokat hajlandók adni, például a cégek 66%-a az alacsony karbonkibocsátású termékért/szolgáltatásért hajlandó 10%-os felárat fizetni, 65%-a hajlandó olyan terméket/szolgáltatást értékesíteni, amely a vásárlóinak karbonlábnyomát képes csökkenteni és 71%-a olyan beszállítóktól hajlandó termékeket/szolgáltatást vásárolni, aki alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkezik

Forrás: Carbon Trust, 2011

 

Ausztráliában a parlament megszavazta a karbon adó 2012. július 1-vel történő bevezetését

 

Ausztrália a világ legnagyobb szén exportőre és egyike a legnagyobb ÜHG kibocsátó országoknak. A karbon adó kb. 500 nagy ÜHG kibocsátó vállalkozást érint. Az adó mértékét 23 dollár/tonna állapították meg. Az intézkedéssel 2020-ig a kormány 159 M tonna CO2 kibocsátást tervez megtakarítani.

 

További információ http://www.carbontax.net.au/category/what-is-the-carbon-tax/

 

 

2011. október

 

Megjelentek az új 2011.évi GHG Protocol szabványok.

 

A termékekre vonatkozó szabvány letölthető a

http://www.ghgprotocol.org/product-life-cycle-standard oldalról.

 

A szervezetekre vonatkozó szabvány letölthető

http://www.ghgprotocol.org/corporate-value-chain-standard oldalról.

 

Új tanulmány

 

A JRC és PBL közös tanulmányában kiemeli a globális CO₂ kibocsátás további növekedését. A kibocsátás mértéke 1990 és 2010 között 45%-al nőtt. A kibocsátás növekedéshez Kína 10%-al, India 9%-al, Egyesült Államok 4% al, az EU 27 országa pedig 3%-al járult hozzá.

A jelentés olvasható a

http://edgar.jrc.ec.europa.eu/news_docs/C02%20Mondiaal_%20webdef_19sept.pdf oldalon.

 

2011. szeptember

 

Karbonkibocsátás csökkentési projektek támogatása az Egyesült Királyságban

 

Szeptemberben indult útnak a BRE, British Airways, Deloitte és a Forum for the Future közös szervezésében a Carbon Reporting Framework (CRF), amely közvetítő szerepet tölt be a karbonkibocsátás csökkentés célú projektek és a projekteket támogató szervezetek között az Egyesült Királyságban.

Tekintse meg az alábbi linket http://www.youtube.com/watch?v=tW7PAXURTpo

 

2011.augusztus

 

PAS 2060 A karbonsemlegesség igazolására alkalmas specifikáció

 

A specifikáció (Publicly Available Specification - PAS - 2060) általános követelményeket fogalmaz meg azok számára, akik karbonsemlegességet szeretnének elérni. A karbonsemlegesség értelmében az Ön tevékenysége már nem járul hozzá az ÜHG kibocsátáshoz.

 

A PAS 2060 abban segíti az Ön vállalkozását, hogy:

·          javítsa az energiahatékonyságot, amely költséget takarít meg Önnek

·          csökkentse az ÜHG kibocsátást,

·          elérje a környezeti és fenntarthatósági céljait,

·          igazolja a vásárlók/fogyasztók előtt, hogy az Ön karbonsemlegessége elhihető,

 

A PAS 2060 tartalmazza az elemzés tárgyát, a jogszabályi hivatkozásokat, fogalom meghatározásokat, a karbonsemlegesség bizonyítását, az ÜHG kibocsátás meghatározását, a karbonlábnyom mennyiségi meghatározását, a karbonsemlegesség iránti elkötelezettséget, az ÜHG kibocsátás csökkentésének elérését, az ÜHG offsetinget, nyilatkozattételt, a karbonsemlegesség megtartását.

 

2011. július

 

2011. június 22-én jelent meg az EU Bizottság javaslata az energiahatékonyság irányelvről (COM(2011) 370 végleges

 

Amint a közreadott háttér információkból kiderül, az Unió egyre több energiát importál egyre magasabb áron. Az energiaforrásokhoz való hozzáférés középtávon fontosabb szerepet játszik majd, hiszen az ellátás esetleges zavara komolyan akadályozhatja az Unió gazdasági növekedését. Ez magyarázattal szolgál arra, miért az energiahatékonyság az Európa erőforrás-hatékonyságának növelését célzó Európa 2020 kiemelt kezdeményezésegyik legfontosabb eleme. Az energiahatékonyság jelenti a legköltséghatékonyabb és leggyorsabb megoldást az ellátás biztonságának növelésére, és hatékonyan hozzájárul az éghajlatváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Amint „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050- ig történő megvalósításának ütemterve” című bizottsági közleményfelvázolja, az energiahatékonyság segíthet az Uniónak az üvegházhatású gázok kibocsátásának

csökkentésével kapcsolatos célkitűzésének teljesítésében.

 

A javaslat túllép a 20 %-os célkitűzésen, és az uniós energiahatékonyság 2020 utáni előmozdítását célzó közös keret létrehozására törekszik. A tagországoknak egy év áll rendelkezésükre a nemzeti szabályozás kidolgozására.

 

 

Az LG televíziók az első európai TV-k, amelyek a karbon csökkentés címkét viselik (Carbon Reduction Label)

 

Az LG Electronics cég 47LW5500-ZE és 47LW550T-ZE CINEMA 3D készülékei lettek az első európai TV-k, amelyek a karbon csökkentés (Carbon Reduction Label) címkét viselik. A címke igazolja, hogy a készülék életciklusában (gyártás, szállítás, felhasználás és felszámolás) figyelembe veszik a karbonkibocsátást. A címke használatával a cég kötelezettséget vállal a TV készülékek karbonkibocsátásainak további csökkentésére.

Forrás: www.carbontrust.co.uk

 

 

Nestlé multinacionális vállalkozás az Egyesült Királyságban és Írországban levő üzemeiben zéró hulladéktervet hirdetett meg

 

Az intézkedés a cég azon környezetvédelmi céljai közé tartozik, amelyben a világon levő 443 gyárában szándékozik zöld intézkedéseket végrehajtani. A York-i üzemében, ahol több, mint 1 Mrd darab Kit Kat csoki rudat és 183 millió Aero terméket készítenek a hulladék megtakarítás értéke meghaladja a 160.000 svájci frankot/év. A zéró hulladék elérését 2015-re tervezik a 14 szigetországbeli üzemében.

Forrás: www.nestle.com

 

2011.  június

 

The Economist

 

A karbonlábynomról jelent meg cikk a The Economist lapban Following the footprints cím alatt.

 

Environment: Carbon-footprint labels, which indicate a product’s environmental impact, are quietly spreading. Consumers may not have noticed them yet, but there is a lot going on behind the scenes

 

További információ az angol verzióban, illetve olvasható a http://www.economist.com/node/18750670 oldalon.

 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

 

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter június 22-én Luxemburgban, a Környezetvédelmi Tanács ülésén kijelentette: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába történő elmozdulás fontos az Európai Unió számára, hiszen fellendíti a fenntartható növekedést és az innovációt, növeli az energiabiztonságot, munkahelyeket teremt és fokozza a versenyképességet. E célok megvalósítását szolgálja az EU dekarbonizációs útiterve, amely azt mutatja be, hogy érhető el a legköltséghatékonyabban a 80-95 százalékos kibocsátás-csökkentési cél 2050-ig.

 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a veszélyes mértékű éghajlatváltozás megakadályozása érdekében stabil szén-dioxid-piacra van szükség, ahol az alacsony kibocsátással járó beruházások ösztönzéséhez szükséges szinten alakul a kibocsátási kvóták ára. Tiszteletben kell tartani a költséghatékonyságot és „a szennyező fizet” elvét, valamint a további erőfeszítések és a haszon tagállamok közötti megosztása kapcsán a méltányosság és a szolidaritás elvét – tette hozzá

 

A nemzeti fejlesztési miniszter különösen fontosnak tartja, hogy az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiákat a jövőbeli közös agrárpolitikába, a kohéziós politikába, és minden egyéb releváns ágazati politikába, így az energia, a közlekedés, az ipar és az építőipar területén is beépítsék.

https://hirkozpont.magyarorszag.hu

 

2011.  március

 

Az EU környezetvédelmi miniszterei 2011. március 26-án tárgyaltak a környezetvédelmi tanács informális ülésén az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság 2050-ig történő megvalósítását célzó uniós ütemtervről (dekarbonizációs útiterv)

 

Az útiterv az EU területén kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségét az 1990-es szinthez képest 80-85 %-kal kívánja csökkenteni 2050-re. Ahhoz hogy ez a cél elérhető legyen 2030-ig 40 %-kal, 2040-ig 60 %-kal kell csökkenteni a kibocsátást. Jelenleg az unió 16 %-kal kevesebb üvegházhatást előidéző gázt bocsát a levegőbe, mint 1990-ben. 

 

Ahhoz, hogy a kitűzött célt a megjelölt időpontra teljesüljön, mintegy 270 milliárd eurós többletberuházásra van szükség. Ez a növelés pusztán azt jelenti, hogy e területen az unió visszatér a válság előtti szintre. A szakértők úgy becslik , hogy ezzel a többletforrással évi 175-230 milliárd euró takarítható meg. A széndioxid-kibocsátás csökkentését célzó beruházásokat főként az úgynevezett tiszta technológiák, az infrastrukturális beruházások, az energetika - elsősorban az intelligens rendszerek - valamint a környezetvédelem területén kell megvalósítani.

 

Az útitervhez mellékelt szakértői elemzés szerint a 2050-re kitűzött cél akkor érhető el a legkisebb költségráfordítással, ha 2020-ig - kizárólag uniós belső intézkedésekkel - a jelenlegi 20 %-os csökkentési célon túlmutató, 25 %-os kibocsátás-csökkentést sikerül elérni.

Az EU energia fogyasztásában a megújuló energia felhasználásának arányát 2020-ig 20 %- ra kell emelni. Ez Magyarország esetében 13 %, mivel ezen a területen korábban tagállami szintű célokat állapítottak meg.

MTI