A fenntartható termelésről és fogyasztásról

Fogyasztóként életünk olyan tevékenységektől, termékektől és szolgáltatásoktól függ, amelyek energiát fogyasztanak el, ezért üvegházhatást okozó gázokat (ÜHG) bocsátanak ki. A lakosság növekedésével, és az ún. életszintvonal növekedésével több és bonyolultabb terméket/szolgáltatást fogyasztunk, tehát energiát használunk el, azért nagyobb az ÜHG kibocsátásunk is. Az ÜHG kibocsátásunk értékelését végezhetjük a termelésből, illetve a fogyasztásból kiindulva. Mivel napjainkban a termékek forgalmazása nemzetközi (globális) piacon történik, ezért az értékeléshez inkább javasolt a fogyasztás oldalról való megközelítés. Így a globális piacon jelen levő országok a kibocsátás szempontjából lehetnek CO₂ exportőrök vagy importőrök: pl. Kína CO₂ exportőr, mivel a termékeinek kb. 25 %-a külföldön kerül hasznosításra. Ezzel szemben az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok CO₂ importőrök.  

Számos felmérés igazolta azt, hogy a fogyasztóknak szándékéban van az ÜHG kibocsátásának csökkentése, de a kereskedelemben nem találhatók meg az alacsony kibocsátással rendelkező termékek/szolgáltatások, illetve azok ára nem elfogadható, továbbá kevés információ áll rendelkezésre róluk. Példaként idézzük a Gallup Intézet által 2009-ben az EU 27 országában és Horvátországban elvégzett felmérését (forrás: EUROBAROMETER, 2009), amely szerint a vásárlók nagy hányada (41%) tudatában van annak, hogy a termékvásárlásnak és a fogyasztásnak környezeti hatása van:

A termékek energiahatékonyságára való odafigyelés kérdésre a válaszadók 40% mondta azt, hogy mindig odafigyel, illetve 37%-ban, hogy a legtöbb esetben odafigyel. 

Arra a kérdésre, hogy a termékeken kötelezően feltüntessék-e a karbonlábnyomot, mint az ÜHG kibocsátások indikátorát a válaszadók 72% válaszolt igennel.

Amint a termelői és fogyasztói lánc is több összetevőből áll, úgy minden egyes résztvevőre külön- külön stratégiát, javaslatot kell kidolgozni: például a termelő/szolgáltató vállalkozásoknál az energiacsökkentést, zöld energiahasznosítást, innovatív „zöld” termékek gyártását vagy a folyamatok elemzése (karbonlábnyom meghatározás, karbon menedzsment), a fogyasztóknál a környezettudatosság (energiatudatosság, karbontudatosság) növelése, szabályozó- döntéshozó szerveknél (pl. hatóságok, önkormányzatok) a példamutatás. 

A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére a fogyasztási szokásainkon is változtatni szükséges. Ez nem egyszerű azokban a társadalmakban (ún. nyugati civilizációkban), ahol nagyra értékelik a fogyasztási cikkek közötti választási lehetőséget. A probléma egyfajta kezelésére számos olyan könyv jelent meg, amely a jó választási döntések meghozatalában ad tanácsokat. Jelenleg a fogyasztási szokások megváltoztatására utaló kezdeményezések az árak alakításával, tájékoztató kampányokkal vagy kedvezmények igénybevételével kecsegtetik a fogyasztót. Bizonyos pozitív elmozdulás érezhető ezen tevékenységek után, de a változástól még messze állunk, illetve a változás nem arányos a probléma nagyságával.  

A fogyasztás egy komplex viselkedési forma, ahol a tényezők térben és időben változnak, és kötődnek az erőforrásokhoz, társadalmi hagyományokhoz, kapcsolatokhoz, ízlésekhez, a rendelkezésre álló infrastruktúrához. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a fogyasztói viselkedésünkben egy elem megváltoztatása, pozitív vagy negatív hatással lehet egy másik elemre, ezért a visszahatás elkerülése érdekében a fogyasztói magatartás megváltoztatását komplex módon kell kezelni. Például egy háztartásban energiatakarékos izzókra váltanak, illetve elvégzik a ház szigetelését, ugyanakkor több repülőutat iktatnak be a család programjába. Hasonló módon lehet a változást érzékeltetni egy ország esetében, pl. adott „fejlett” ország az energiaigényes és légszennyező tevékenységét áthelyezi egy „kevésbé fejlett” országba. Kérdéses, hogy a „fejlett civilizációra” jellemző magas energiafogyasztás, magas karbonkibocsátással járó étkezési szokások (pl. húsfogyasztás) transzponálása a „kevésbé fejlett” civilizációkba a fenntartható termelés és fogyasztás irányába vezeti a fogyasztót.