EIP-AGRI
Megjelent az EIP AGRI pályázati felhívás
A pályázati felhívás elérhető https://www.palyazat.gov.hu/vp3-1611-415-421-422-811-821-831-851-852-861-17 A pályázatokat 2017.május 30-a és november 30-a között lehet beadni. Az adatlap még nem érhető el.
EIP AGRI PÁLYÁZATOK
2017 február első hetén jelent meg a Széchenyi 2020 program keretében az EIP AGRI projekt felhívás társadalmi egyeztetése: Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása. A felhívás kódszáma: VP3 16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1
2015 augusztus végén a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkársága és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen jelentette meg a 2014-2020 Vidékfejlesztési Program keretében az EIP AGRI Innovatív projektek megvalósítása (16.1.1.) pályázati leírást. Az innovációt támogató pályázatokban az Agrár-Innovációs Operatív Csoportok létrehozását és működtetését támogatják a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer feldolgozás, vagy az erdőgazdálkodás területén, továbbá a rövid ellátási láncokat érintően. A támogatás beruházást nem igénylő és beruházást igénylő pályázatok esetében is igényelhető.
Beruházást nem igénylő pályázatok
a) elszámolható költségek: a támogatás keretében működési, szervezési, promóciós költségek számolhatók el, így 5% a pályázat előkészítésére (a támogatás elnyerése után elszámolható) pl.: projekt- és kutatási terv elkészítése, csoporttagok toborzása, feladatfelosztás.
b) támogatott pályázó: a projekt megvalósítására létrehozott Agrár-Innovációs és Operatív Csoportot, amely a csoporttagok alkotta konzorcium (a támogatás kedvezményezettje a konzorciumot vezető tag) lehet. A csoport működését írásba foglalt együttműködési megállapodásban kell szabályozni, a feladatok és felelősségi körök meghatározásával. Agrár- Innovációs Operatív Csoport tagjai lehetnek a célterülettől függően, legalább 5 mezőgazdasági termelő, vagy élelmiszer-feldolgozó vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató természetes és jogi személy, ezzel a csoport tagjainak legalább 40%át kitéve, illetve ezen felül kutatók, tanácsadók, szaktanácsadók.
A pályázás feltétele, hogy újonnan létrejött csoport, illetve létező csoport esetén új – még nem megkezdett – projekt; illetve projektterv benyújtása szükséges, amelyben a projekt mérföldkövei is meghatározásra kerülnek. Előny a pályázáskor a nagyobb csoportlétszám, a csoport összetétel sokszínűsége (tudás előállító, tudásátadó és tudásfelhasználó), a tagok felkészültsége, a projekt megvalósíthatósága, a projekt várható eredményeinek hasznosíthatósága, a költséghatékonysága, az innovatív potenciál, a csoporton belül a mikro és kisvállalkozók, az induló fiatal gazdák nagyobb aránya, az eredmények publikálása, a tervezett eszközök hatásossága. Az operatív csoportok bekapcsolódhatnak az azonos témában indult nemzetközi konzorciumok munkájába is a határon átnyúló tudásmegosztás és tapasztalatcsere érdekében. Ehhez forrást a Horizon 2020 program biztosít.
c) támogatási forma: vissza nem térítendő támogatás. A támogatáshozkötelezően teljesítendő a projekt közös megvalósítása, a projekt eredményeinek nyilvánosságra hozása a hazai és EUs agrárgazdasági szereplők számára.
d) támogatási intenzitás: 100%
e) a támogatás összege: 150 000 €/projekt.
f) futamidő: 2–4 év (erdőgazdálkodás esetén 5 év), projektkezdéstől számítva.
Beruházást igénylő pályázatok
A beruházási források igénybevételéhez a csoporttagoknak nem kell külön pályázati eljárásban részt venni, a beruházás támogathatósága a korábban közösen benyújtott projekttervvel együttesen kerül elbírálásra. Az operatív csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához a csoporttag vállalkozásoknál szükséges kísérleti beruházásokhoz a vonatkozó beruházási műveletekből igényelhető forrás, az alábbi területeken:
4.1.5. Mezőgazdasági termelés fejlesztése
4.2.1. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztése
4.2.2. Borászat fejlesztése
8.1.1. Erdősítés
8.2.1. Agrárerdészeti rendszerek létrehozása
8.3.1. Erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése
8.5.1. Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének, környezeti értékének növelése
8.6.1. Erdészeti technológiák, termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése
A beruházásokhoz szükséges támogatási kifizetés a megvalósítás során folyamatosan igényelhető azon csoporttagok számára, akik az adott beruházási művelet leírásában szereplő feltételeknek is megfelelnek.
g) a támogatások mértéke és intenzitása: egyéni beruházásoknál a maximális alaptámogatás 206.000 €/projekt, kollektív beruházásoknál 1.030.000 €/projekt lehet. Az alaptámogatás intenzitása Közép- magyarországi régiónál 50%, nem Közép - magyarországi régiónál pedig 60%.
A program például a mezőgazdasági termelés fejlesztése (4.1.5) terén az operatív csoportok projektjeinek részét képező kísérleti beruházások megvalósítását támogatja. A teljes elszámolható költségen belül beruházásra maximálisan 5% igényelhető, amely épület/építmény/létesítmény építési, szerzési vagy fejlesztési költségei lehetnek, továbbá gépek és berendezések beszerzési költségei (beleértve az információs és kommunikációs technológiák beszerzési költsége) illetve az előbbiekhez kapcsolódó általános költségek (pl.: építészek, mérnökök díjai, hatósági eljárási díjak, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadás, megvalósíthatósági tanulmány költségeit), továbbá immateriális beruházások (számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése)
Támogatott az a mezőgazdasági termelő vagy fiatal mezőgazdasági termelő, aki/amely a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a mezőgazdasági tevékenységből legalább 6000 € STÉ (Standard Termelési Érték) üzemmérettel rendelkezik és az előző évi árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik. Továbbá a mezőgazdasági termelők egy csoportja. Az igénybevétel feltétele, hogy az igénylő érvényes tagsággal rendelkezzen egy operatív csoportban. Fiatal mezőgazdasági termelő számára 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitás jár az adott régióhoz tartozó alaptámogatási intenzitáson felül.
EU INNOVÁCIÓS PARTNERSÉG
2014-2020 –as időszakra a Bizottság elindítja az élelmiszergazdaság területén is az Európai Innovációs Partnerség kezdeményezését. A COM (2012)79 közleménybe foglaltak szerint a partnerség célja, hogy:
„az élvonalbeli kutatást és technológiát közelebb vigye az érdekeltekhez (mezőgazdasági termelők, vállalkozások, ágazati szereplők, tanácsadó szolgálatok, nem kormányzati szervezetek stb.), elősegítve a kutatási eredmények tényleges innovációra váltását, az innováció gyorsabb gyakorlati megvalósulását, a gyakorlati szint kutatási igényekről szóló rendszeres visszajelzéseit a tudomány felé, továbbá a fenntartható innovációba való beruházásra irányuló közös erőfeszítésekkel kapcsolatos tudatosságnövelést”
A lentről felfelé haladó megközelítéssel (pl. konkrét problémák megoldása) és hatékony hálózati tevékenységgel (operatív csoportok által) létrejövő innovációs projektek keretében új technológiákat, módszereket és eljárásokat lehet kivitelezni. Csak olyan projektek támogatására kerül sor, amelyek összhangban vannak a „Horizont 2020” programmal.
A támogatási források a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapból kerülnek biztosításra (operatív csoportok működtetése és a projektek kivitelezése 35. és 62. cikkely). Az innovációs folyamatban és az operatív csoportok kialakításában jelentős szerepet játszanak az innovációs brókerek (pl. projekt ötletgazdák és kivitelezők)
A Bizottság öt innovációs prioritást ajánl:
1. növekvő mezőgazdasági termelékenység, termelés és forráshatékonyság,
2. a bio- alapú gazdaságot támogató innováció,
3. biológiai sokféleség, ökoszisztéma-szolgáltatások és talajműködés,
4. az integrált ellátási lánc innovatív termékei és szolgáltatásai,
5. élelmiszer-minőség, élelmiszer-biztonság és egészséges életmód,
1. Növekvő mezőgazdasági termelékenység, termelés és forráshatékonyság: a mezőgazdaság termelés növelése, biztosítva egyúttal a források hatékony és fenntartható használatát, mint a tápanyagok (köztük foszfor és nitrogén) és növény- védőszerek fenntartható felhasználása, az energia, a víz és a genetikai erőforrások optimális használata, valamint a kívülről bevitt tényezőktől való kisebb mértékű függés megteremtése, továbbá az integrált növényvédelem, a növénybetegségek és kártevők biológiai módszerekkel való leküzdése, a növényvédő szerek jobb felhasználása, az állattenyésztésből és a talajművelésből származó üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentése, az újrahasznosítást és a betakarítást követő veszteségek csökkentése, zöld technológiák innovációja.
2. A bioalapú gazdaságot támogató innováció: biomassza finomítása és újrahasznosítása, a mezőgazdasági terményekből, fából és élelmiszer-hulladékból keletkező biomassza intelligens felhasználása a talaj szervesanyag-tartalmának csökkentése nélkül, a fehérjeanyagok elsődleges termelése, továbbá az állattenyésztés és a növénytermesztés területén a magas hozamok, az alacsonyabb kibocsátás és/vagy a betegségeknek való nagyobb ellenállás, valamint a jobb minőségű (vagyis nagyobb tápértékű) végtermékek előállításának innovációja.
3. Biológiai sokféleség, ökoszisztéma-szolgáltatások és talajműködés: a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát javító innovációk, mint az integrált agro- ökológiai rendszerek (talaj- biodiverzitás, a szénmegkötés, a vízmegtartás, az ökoszisztéma-stabilitás és –ellenálló képesség, beporzás javítása stb.), talajgazdálkodás, integrált területfejlesztés és új agrárerdészeti rendszerek, a természetes ökoszisztéma-megőrzése, a genetikai erőforrások optimalizálása, a mezőgazdaság által hasznosított genetikai sokféleség növelése, a szennyezett talajok biológiai regenerálódásának elősegítése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás innovatív stratégiái.
4. Az integrált ellátási lánc innovatív termékei és szolgáltatásai: innovatív termékek, berendezések és szolgáltatások kifejlesztése, alkalmazása és átlátható, fenntartható ellátási lánc kialakítása. Ezen belül az információs rendszerek és kockázatkezelési eszközök hatékonyabbá tétele pl. összehasonlító teljesítményértékelés, a fenntarthatósági követelmények, a környezeti lábnyom-értékelése, életciklus elemzés (LCA) (elsősorban a hulladékkezelés szempontjából) és tanúsítási rendszerek, a mezőgazdasági üzemvezetés terén megvalósuló innovációnak köszönhetően erősödik a gazdálkodók helyzete az ellátási láncban (pl. termelői csoportok vagy rövid élelmiszerláncok révén), az új diagnosztikai eszközökkel könnyebbé válna az üzemek környezeti és társadalmi teljesítményének nyomon követése, továbbá a genetikai bázis kihasználása, új és fenntarthatóbb lehetőségek megteremtése, az intézményi innovációk, nyomonkövetési rendszerek az élelmiszerekben található szermaradványok értékelésére.
5. Élelmiszer-minőség, élelmiszer-biztonság és egészséges életmód (élelmiszer-minőség és élelmiszer-biztonság): az élelmiszerek minőségét és az állatállományok egészségügyi ellátását biztosító új rendszerek kidolgozása, a biológiai anyagok és génstruktúrák hasznosítása (bioprospecting), a gyógynövények mint nyersanyagforrások hasznosítása, az állatok és növények természetes kezelésére vagy az élelmiszerek biológiai jellemzőinek elemzési módszerei, a fogyasztói minták megváltoztatása és a vonatkozó oktatási, információs és tanulási eszközök, a közegészség javítása, a termékekbe kerülő egészséges összetevők innovációja, intelligens csomagolási módok és felvilágosító intézkedések.
A fenti öt csoporttól eltérően további prioritások (nemzeti) is megfogalmazhatók és részesíthetők támogatásban.
További információk az EIP AGRI tevékenységéről, a fókuszcsoportokról, az aktuális eseményekről a http://ec.europa.eu/agriculture/eip/focus-groups/index_en.htm oldalon lehet olvasni.
FÓKUSZCSOPORTOK
Az EIP AGRI keretében egyes prioritást élvező területeken 20 fős szakmai csoportokat hoztak létre, annak érdekében, hogy hatékony megoldásokat találjanak a felmerülő problémák kezelésére. Jelenleg 13 fokuszcsoport létezik: állattenyésztés, természeti területek, ökológiai gazdálkodás, a trágyázás hatékonysága, genetikai erőforrások, magas természeti értékek megőrzése, integrált növényvédelem, gazdálkodás az állandó gyepeken, preciziós gazdálkodás, fehérjenövények, innovatív élelmiszerellátási láncok, talaj szervesanyag tartalom, talajbetegségek. További információ a http://ec.europa.eu/eip/agriculture oldalon. A tervek szerint a következő években további fókuszcsoportokat hoznak létre , összesen kb. 38-40.
A trágyázással foglalkozó fókuszcsoport elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen innovatív trágyázási és tápanyagkörforgást biztosító technológiák állnak rendelkezésre és hogyan kell azokat alkalmazni, annak érdekében, hogy a trágyázási szükségletek és a vizek szennyezését átfogó szabályozások közötti eltéréseket harmonizálják.
A fontosabb feladatok:
- meghatározni, hogy a hatályos szabályok (pl. nitrát rendelet, víz keretirányelv) milyen mértékben befolyásolják a termékek mennyiségét és minőségét
- azonosítani és összehasonlítani azokat a lehetőségeket, amelyek a trágyák felhasználását csökkentik, figyelembe véve azok költséghatékonyságát és hatékonyságát,
- feltérképezni azokat az innovatív eljárásokat, technológiákat, amelyek átjárást biztosítanak a szabályozási követelmények és a termékek mennyisége és minősége között, pl. növényi maradványok kezelése, vetésforgó alkalmazása, talajművelés, lassú tápanyag feltáródást biztosító termékek alkalmazása, a talajok minőségének megfelelő N és P tápanyagellátás biztosítása,
- azonosítani azokat a tényezőket, amelyek a gyakorlati alkalmazások sikeréhez, illetve bukásához vezetnek, megoldások keresése,
A fókuszcsoport 2014. október 21-22-én tartotta meg a második megbeszélését Spanyolországban. A megbeszélésen a SOLTUB Kft. képviselője a szervesanyag alapú trágyák felhasználási lehetőségeiről és buktatóiról tartott előadást. Link
2015 júliusában jelentek meg a trágyázási fókuszcsoport keretében kidolgozott tanulmányok, amelyek elérhetők a https://ec.europa.eu/eip/agriculture/en/content/fertiliser-efficiency-focus-horticulture-open-field link alatt.
EIP AGRI integrált növényvédelem fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI a káposztafélék integrált növényvédelme fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI az antibiotikumok csökkentése a sertéstenyésztésben fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI ökológiai területek fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI kertészeti növények trágyázása fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI talaj szerves anyag tartalom fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI rövid élelmiszerlánc fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI biogazdálkodás fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI gyepgazdálkodás fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI preciziós gazdálkodás fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI fehérjenövények fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI új belépők a mezőgazdaságba fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI magas természeti értékű területek fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI integrált növényvédelem a talajbetegségek szolgálatában fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI genetikai erőforrások fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI víz és mezőgazdaság fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI vegyes gazdálkodás fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI állatállomány kibocsátása fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI gazdaságok teljesítményének összehasonlítása fókuszcsoport dokumentumai Link
EIP AGRI HÍRLEVELEK, ESEMÉNYEK
EIP AGRI 2016.02 előadás NAIK Link
EIP AGRI hírlevél 2015. augusztus Link
EIP AGRI hírlevél 2015. szeptember Link
EIP AGRI hírlevél 2015. október Link
EIP AGRI hírlevél 2015. november Link
EIP AGRI hírlevél 2015. december Link
EIP AGRI hírlevél 2016. február Link
EIP AGRI hírlevél 2016. március Link
EIP AGRI hírlevél 2016. április Link
EIP AGRI prezentációhoz felhasználható ppt Link
EIP AGRI innovációt támogató szolgáltatásai HU Link
EIP AGRI operatív csoportok(konzorciumok) létrehozása HU Link
EIP AGRI tájékoztató a Horizont 2020 keretében elérhető 2016.évi pályázatokról Link
EIP AGRI hálózatok kialakítása HU Link
EIP AGRI mezőgazdasági és erdészeti innováció finanszírozása Link
EIP AGRI operatív csoportok létrehozása, az ötlettől a megvalósításig Link
2015. október 28-29 az EIP AGRI titkárság tanácskozást tartott Finnországban a mezőgazdasági és erdészeti körkörös gazdaságról. A tanácskozáson a SOLTUB Kft. vezetője is részt vett. Link
Az innovációt támogató programok a http://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip_agri_funding_for_web.pdf oldalon találhatók meg.
2014. május 6-án került megrendezésre Budapesten az első EIP AGRI szakmai megbeszélés. Az elhangzott előadások elérhetők a https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/05_06_EIP.html oldalon.